A Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér (németül Flughafen Wien-Schwechat) Ausztria legnagyobb és legismertebb nemzetközi repülőtere. Bázisként és átszállóhelyként szolgál az Austrian Airlines, a Lauda, a Wizz Air és a Eurowings számára. Elsősorban Kelet-Európa és a Közel-Kelet felé induló járatok csomópontja, és Ausztria keleti régiójának legnagyobb munkaadója. 2014-ben 70 légitársaság több mint 60 ország 180 úticéljával kötötte össze a repteret. A reptér két 45 méter széles kifutópályával (11/29: 3500 m, 16/34: 3600 m) és 84 repülőgép beálló hellyel rendelkezik. 2014-ben a repülőtér 22 483 158 utast számlált. A reptér alkalmas olyan széles törzsű gépek fogadására, mint a Boeing 747 és az Airbus A380.
A repüőtérről Észak-Amerika, Ázsia és Afrika országai is elérhetőek közvetlenül. 2018-ban a repülőtér 27 millió utast szolgált ki, ami 10,8%-os növekedés az előző évhez képest. A 2019. évben ismét növekedett az utaslétszám 31,7 millió főre (kiszolgált légitársaságok száma: 77, célállomás 217), míg a cargó kapacítás 283.806 tonnára emelkedett)
A reptér üzemeltetője a tőzsdén bejegyzett Flughafen Wien AG.
Bécs központjától 16 km távolságra fekszik Alsó-Ausztriában Schwechat területén, Pozsonytól 49 km-re nyugatra, 183 m tengerszint feletti magasságban. Vonattal megközelíthető a Bécsi S-Bahnnal, a City Airport Trainnel. 2015 decemberétől a távolsági vonatok egy részének a végállomása is a reptér lett. A jövőben tervezik, hogy valamennyi távolsági vonat érinti majd a repteret. Autóval az A4-es autópályán közelíthető meg.
A Luftwaffe katonai bázisrepterének épült, az első kapavágást Hermann Göring, a német légierő parancsnoka végezte 1938. május 14-én, egy hónappal az Anschluss után. Christoph Miller német mérnök építette és Luftwaffenstützpunkt Schwechat – Ost/Heidfeld néven kezdett üzemelni. Itt működött az 5-ös vadászpilóta képző, de aktív repülőegységek (vadászrajok és harci repülők) bázisaként is szolgált.
1942-ben a reptér egy részét megkapta Ernst Heinkel repülőgépgyártó üzeme és tervező irodája, itt gyártották a He 219 és He 162 típusú vadászgépeket. 1944. december 7-én a reptér egy részére telepítették a schwechati II. munkatábort, az internáltak az Henkel üzemben és a Liesing sörgyárban dolgoztak.
1945 őszén a megállapodás szerint a brit megszálló csapatok vették át, bár a reptér szovjet zónában helyezkedett el. A szovjetek vették birtokukba az asperni repteret, az amerikaiak pedig a langenlebarni repteret (Bécs egykori légikikötéje, ma katonai reptér). 1946-ban szállt le a BEA első polgári gépe, egy C–47 Dakota. 1953-ban már hazai cég látta el az áru- és csomagkezelést. A Bécsi Reptérüzemeltető Társaság 1954. január 1-jén indította meg működését.
A kifutópályát 1954–1955-ben 2000 m-re hosszabbították. 1956. március 27-én a közlekedésügyi miniszter engedélyt adott az általános forgalmat lebonyolító reptér kialakítására és üzemeltetésére. 1959-ben a kifutópályát 3000 m-re hosszabbították meg. Az új légiáru kezelő épület, a mai 2-es terminál építése 1956-ban kezdődött, és 1960. június 17-én adták át a forgalomnak. A 40 m magas irányító torony is elkészült.
A légiforgalom várható növekedése miatt már 1962-ben megkezdődött a második kifutópálya tervezése (16/34). 1972-ben engedélyezte az építést a közlekedésügyi miniszter, 1977. október 6-án avatta fel Rudolf Kirchschläger szövetségi kancellár. 1977-ben üzembe helyezték a Polgári Repülési Központot (Civil Aviation Center), két évvel később pedig a VIP- és Business Center is megnyílt.
1988-ban adták át a keleti mólót nyolc utashíddal, akkoriban vékony híd kötötte össze a utaskezelővel. 1990-ben megnyitották a World Trade Centert, 1991-ben pedig a Vienna International Air Cargo Centert. A 2000 személygépkocsi befogadására alkalmas 3-as parkolóházat is üzembe helyezték.
1992-ben megnyílt az új 1-es terminál, majd egy évvel később a bevásárló terület a B, C és D kapuk tranzit területén. 1996-ban a nyugati mólóval, és újabb 12 utashíddal bővült a repülőtér. 2005-ben megkezdte működését a 109 méter magas irányítótorony, amely betekintést nyújt a repülőtér egész területére. A régi tornyot lebontották. 2004 óta működik az Iroda Park, három épületében több mint 69 000 m² bérelhető hely áll rendelkezésre. A VIP terminál és a hozzá tartozó előtér 2006-ban nyílt meg.
2012. június 5-én megnyílt az új Austrian Star Alliance Skylink terminál (3-as terminál), amely évente több mint 30 millió utas kiszolgálását teszi lehetővé. Az építkezés 2004-ben kezdődött, a projekt költségeinek emelkedése miatt 2009-ben félbeszakadt, de 2010-ben folytatták. Az új épület a déli mólóval és a 17 új utashíddal lehetővé teszi az évi 30 millió utas kiszolgálását, és ezzel a fejlesztéssel képes fogadni az Airbus A380 repülőgépet.
Air Berlin és a NIKI megszűnése óta főleg az EasyJet, a Eurowings, a Lauda, British Airways, az Air France, a KLM, a Turkish Airlines az Air Lingus, az Air Malta, a Aeroflot, a SunExpress, az AirBaltic is itt kezelik utasaikat.
Az 1-es terminállal szemben helyezkedik el. 2005 augusztusában építették a növekvő utasforgalom kiszolgálására átmeneti jelleggel. A 22 check-in ablaknál nagyrészt a Charter és Diszkont légitársaságok többek között a Wizz Air, a Vueling, a Norwegian és a Pegasus Airlines járatait, ugyanakkor a China Airlines utasait is kiszolgálja a terminál.
Az 1960-ban átadott terminál volt a reptér egyedüli utasfogadó épülete az 1-es terminál megépítése előtt. Kezdetben itt kezelték az érkező és induló utasokat, később már csak az indulókat. Utaskezelést ma már nem végeznek ezen a terminálon. 2012-ben a British Airways és az Aeroflot is elhagyták végleg, és más terminálon kaptak helyet. 2013-ban minden tevékenység megszűnt, ma csupán átjáróként szolgál a B, C és D utaskapukhoz és itt működik az újonnan létesített keleti beszállókártya ellenőrző.
2012. június 5-én nyílt meg az eredetileg Skylink projektnéven felépített terminál. Az Austrian Airlines és a Lufthansa valamint az Emirates, a Qatar Airways, az EVA Air és egyéb Star Alliance tagtársaságok használják.
A B, C és D utaskapuk az 1-es és 2-es terminálokhoz kapcsolódnak, a közös tranzit területhez a 2-es terminálon keresztül lehet eljutni. A D utaskapu a keleti mólón található. Az északi mólón az F és G kapuk a 3-as terminálon keresztül érhetők el.
A közvetlen járattal elérhető európai, közel-keleti és tengerentúli városok utasforgalma:
Legforgalmasab úticélók 2019-ben (%-os változás az előző évhez képest):
Legforgalmasabb hosszútávú járat 2019-ben:
Legtubb utast szállító légitársaság:
Ezek más célpontok a következő helyek kereséséhez Bécs–Schwechati nemzetközi repülőtér: