Midi-Pyrénées

Millau-i völgyhíd

A Pireneusok (katalán: Pirineus; francia: Pyrénées; spanyol: Pirineos; baszk: Pirinioak) magashegység Délnyugat-Európában, amely természetes határt képez Spanyolország és Franciaország között. Az Eurázsiai-hegységrendszer tagja.

Területén három ország osztozik, déli részén Spanyolország, északi részén Franciaország, és közéjük ékelődött be Dél-Európa legnagyobb törpeállama, Andorra.

Földrajz

A Földközi-tengertől az Atlanti-óceánig, mintegy 415 km hosszan terül el láncolata. Legkeletibb pontja a Cap de Creus a Costa Brava vidékén. A hegység magját, központi vonulatát kristályos, kőzetek, főképp gránit építi fel. A gránitból álló középső magot középidei gyűrt üledékes, mészkőből álló köpeny veszi körül. A hegység felgyűrődése az oligocénben történt, a francia Központi-hegyvidék és a Mezeta között elhelyezkedő üledékeket a hatalmas nyomóerő préselte össze. Az északi oldala meredek, a déli lankásabb. A hegyvidéken az átkelés nehéz, így a közlekedés inkább a tengerparti sávban bonyolódik le még napjainkban is.

A jégkorban már az 1500-1700 méteres magasságokat is jég borította, így a leghosszabb gleccsere 40 km is lehetett. A glaciális formák napjainkban is megfigyelhetők: kárfülkék, cirkuszvölgyek, kártavak. Napjainkban a hóhatár már a 3000 méteres magasságban húzódik. A hegység középső, magas részei sok csapadékot kapnak, akár 1500 mm-t is évente, ennek egy részét hó formájában.

A Pireneusokat általában három fő részre bontják: a Középső-, az Atlanti- vagy Nyugati-, és Keleti-Pireneusokra.

A Középső-Pireneusok a Somport-hágótól a Val d'Aran völgyig terjednek. A legmagasabb csúcsok a területen belül: Aneto (franciául Pic de Néthou), 3404 m, Mont Posets, 3375 m, és a Monte Perdido, 3355 m.

Az Atlanti-Pireneusokban az átlagos magasság fokozatosan csökken kelettől nyugat felé, mindaddig, amíg össze nem olvadnak a Baszk-hegységgel, a Vizcayai-öböl közelében. A Keleti-Pireneusokban az átlagos magasság jellemzően egyenletes, mindaddig, amíg egy hirtelen zuhanás be nem következik az Albières láncában.

Csúcsok

Legmagasabb csúcsok

Nevezetesebb csúcsok 3000 m magasság alatt

Folyók

A hegységben számos folyó ered: a francia területek felé halad az Adur, a Garonne, a Nivelle, a Tec, a Têt, az Aglí és az Ande, a spanyol területek felé folyik a Bidasoa, az Aragón, a Gállego, a Cinca, az Ésera, a Segre, a Ter, a Llobregat, a Muga és a Fluviá.