Honduras

IMG_0671

Honduras (jelentése spanyolul „Mélységek”; teljes spanyol nevén República de Honduras, IPA: reˈpuβlika ðe onˈduɾas) Magyarországnál nem sokkal nagyobb ország Közép-Amerikában.

A volt spanyol gyarmat 1838-ban nyerte el teljes függetlenségét. Spanyol eredetű neve a – hajók kikötését, a horgonyvetést nehezítő – nagy tengermélységekre utal. Nyugatról Guatemala, délnyugatról Salvador, délkeletről Nicaragua határolja, északi partjait a Karib-tenger, déli partjait a Csendes-óceán mossa. Területének jelentős részét a Kordillerák vulkanikus láncai uralják, amelyekhez az ország északi részén – a Karib-tengerre néző, széles, mocsaras, trópusi esőerdő fedte – síkság kapcsolódik.

Történelme

Honduras területe az európaiak megjelenése előtt a Maja Birodalom része volt (770 - 1000 között).

1000-1200 között a nagy-nakaja (indián) kultúra befolyása alatt állt.

Partjait először Kolumbusz pillantotta meg 1502 augusztusában, de meghódítására csak Mexikó elfoglalása után, 1524-ben került sor.

Függetlenségét 1821-ben vívta ki, de a térség többi államához hasonlóan belépett a Közép-amerikai Egyesült Tartományok nevű államszövetségbe, amelynek felbomlása után, 1838-ban lett önálló. A Hondurasi Köztársaságot 1838-ban kiáltották ki. Alig több mint másfél évszázados történelme során 140 véres, illetve vértelen puccsot élt át az ország, az alkotmányát tizenötször fogalmazták újra, mialatt két vesztes háborút vívott Salvadorral és Guatemalával. A vereségek következtében kormányválságok alakultak ki.

Földrajz

A közép-amerikai földhídon fekvő ország a Karib-tengerrel 600 km-es, a Csendes-óceánnal 100 km-es partszakasszal érintkezik. Főbb szigetei (a Karib-tengerben): Utila, Roatan, Guanaja.

Domborzata

Az ország 9/10-ét a Közép-amerikai Kordillerák hegységei borítják, amelyeket szűk völgyek és fennsíkok tagolnak. A Kordillerák két fő vonulata K-Ny irányban: északon az Esperanza-hegység, délebbre a Sierra Madre. A legmagasabb hegyek az ország nyugati részén emelkednek. A karibi és csendes-óceáni partokon mocsaras síkságok húzódnak. Legmagasabb pontja a Lempira megyében emelkedő, a 2800 méteres magasságot is meghaladó Cerro Las Minas (más néven Pico Celaque), amelynek magasságáról különböző forrásokban különböző adatok olvashatók.

Vízrajza

Fontosabb folyói a Karib-tengerbe ömlenek. Jelentősebb folyói: Aguán, Sico, Patuca, Guayape, Choluteca

Río Patuca, az ország leghosszabb folyója
Río Ulúa, gazdaságilag a legfontosabb folyója
Río Choluteca, ez a főváros folyója
Río Negro, határfolyó a nicaraguai határon
Río Coco, egy másik határfolyó a nicaraguai határon
Río Goascorán, határfolyó a salvadori határon

Éghajlata

Az országban trópusi éghajlat uralkodik. Az évi középhőmérséklet 25 °C. Az évi csapadék mennyisége 1000 és 2000 mm között mozog. Az északi part jóval nedvesebb, mint az ország többi része. La Ceiba (északi part) évi átlagos csapadékmennyisége mm, Cholutecáé (déli part) 1700 mm. A főváros régiójában és a déli parton a száraz évszak novembertől áprilisig tart; az északi parton nincs kifejezett száraz évszak, csak április-május környékén kevesebb csapadék hull. A hegyvidékek némileg hűvösebbek, mint az alacsony területek.

Időnként hurrikán okoz súlyos károkat az országban (például 1998 márciusában).

Élővilág, természetvédelem

Hondurasnak változatos növény és állatvilága van. Több mint 6000 szövetes növény található, ebből 630 orchidea, ezen kívül 250 kétéltű és hüllőfaj, több mint 700 madárfaj, és 110 emlősfaj, melynek fele denevér.

Nemzeti parkjai

Hondurasban a nemzeti parkok és természetvédelmi területek megtalálhatók minden tájon. Összesített területük 25 000 km². Az alábbi felsorolásban csak a legkönnyebben látogathatók szerepelnek:

Barbareta Tengeri Nemzeti Park (Islas de la Bahía megye) - papagájhalak és más különös, ritka élőlények.
Capiro-Calentura Nemzeti Park - nagy darab esőerdő az északi parton, a spanyol gyarmatosítás korai korszakából származó emlékekkel.
Celaque Nemzeti Park - magas hegycsúcsokon köderdők és hideg vizű források.
Cerro Azul - nehezen megközelíthető helyen hévízű források, különleges barlangok.
Cusuco Nemzeti Park - kvézál (quetzal) madár.
La Muralla - ez is a kvézál madárról nevezetes.
La Tigra - Honduras első nemzeti parkja (1980), de már az ötvenes évek elejétől természetvédelmi terület volt.

Ez korántsem teljes felsorolás. Van még ezen kívül is sok nemzeti park, bioszféra rezervátum, állatrezervátum, és az egész Moszkitó-part (Moskitia) nevű táj védelem alatt áll.

Természeti világörökségei

Az UNESCO természeti világörökségnek nyilvánította a Río Plátano Bioszféra-rezervátumot.

Népesség

Általános adatok

Az ország népessége 2017-ben 9,3 millió fő, melynek kb. 56 %-a városokban él.

Etnikai, nyelvi összetétel

A lakosság 90%-a mesztic, 7%-a indián (maja, lenka, pipil, paja, miszkito stb.), 2%-a fekete, 1%-a pedig fehér.

Az országban a hivatalos nyelv a spanyol, de beszélik még az angolt és több indián nyelvet is.

Vallási összetétel

A lakosság 97%-a római katolikus, 3%-a pedig protestáns vallású.

Szociális rendszer

Ipar

Főbb iparágak: cukor- és kávéfeldolgozás, szövött és kötött ruházati ipar, szivargyártás, faipar.

Bányászat

Gazdag ásványkincskészleteit (nikkel, arany, jód, ólom, réz és vasérc) külföldi, főleg amerikai társaságok tartják ellenőrzés alatt.

Külkereskedelem

Fő árucikkek:

Exporttermékek: kávé, ruházat, kávé, garnélarák, gépkocsi kábelköteg, szivar, banán, arany, pálmaolaj, gyümölcs, homár, fűrészáru.
Importtermékek: kommunikációs berendezések, gépek és közlekedési eszközök, ipari nyersanyagok, vegyipari termékek, üzemanyag, élelmiszer.

Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:

Export: 34,5%, Németország 8,9%, Belgium 7,7%, El Salvador 7,3%, Hollandia 7,2%, Guatemala 5,2%, Nicaragua 4,8%
Import: 40,3%, Guatemala 10,5%, Kína 8,5%, Mexikó 6,2%, El Salvador 5,7%, Panama 4,4%, Costa Rica 4,2%

Az országra jellemző egyéb ágazatok

Kábítószerek az USA-ba irányuló egyik átrakási pontja. Kis parcellákon és elsősorban helyi fogyasztásra használt kannabisztermelés is jellemző.

Közlekedés

Az ország közlekedési hálózata – hasonlóan a többi térségbeli országhoz – még viszonylag fejletlen. A vasúthálózat hossza 699 km, a közúthálózaté 13 603 km.

Légi

A 2010-es években 103 repülőtér található az országban, ebből burkolt pályájú 13.

Vízi

Fő tengeri kikötők:

La Ceiba,
Puerto Cortes,
San Lorenzo,
Tela

Kultúra

Kulturális világörökség

Kulturális világörökségnek nyilvánították Copán maja romjait.

Művészetek

Építészet
Képzőművészetek
Irodalom
Filmművészet
Zene

Gasztronómia

Az egyik legismertebb hondurasi étel a baleada nevű tortilla.

Turizmus

Honduras mint turisztikai célpont, a természeti környezete, strandjai, korallzátonyai, növény- és állatvilága, valamint régészeti lelőhelyei miatt lehet vonzó. További látnivalók közé tartozik a kultúra és a gasztronómia.

Bűnözés

Világviszonylatban itt az egyik legmagasabb a bűnözési arány. San Pedro Sula a gyilkossági számokat tekintve gyakran kerül a városok közt globálisan az első helyre.