Chile

Chile, hivatalosan a Chilei Köztársaság (spanyolul: República de Chile) független köztársaság Dél-Amerikában, az Andok hegyvonulatai és a Csendes-óceán között, észak–déli irányban hosszan elnyúlva. Nyugatról az óceán, északról Peru, északkeletről Bolívia, keletről Argentína, délről pedig a Drake-átjáró határolja.

Földrajz

Fekvése, határai

Az ország egész területe a Csendes-óceán keskeny partvonala az Andok nyugati oldalán helyezkedik el. Chilét nyugatról végig az óceán határolja. Délen az amerikai kontinens legdélebbi pontjáig nyúlik le, itt egy nagyon rövid részen kiér az Atlanti-óceánra is a Magellán-szoros keleti oldalán, illetve a legdélibb részek tulajdonképpen az Atlanti- és a Csendes-óceán határán találhatóak.

Szárazföldön északon Peruval határos, északkeleten Bolíviával és keleten Argentínával.

Magáénak tekinti az Antarktisz egy -es területét. Ezt más országok nem ismerik el.

Domborzat

Északon a Atacama-sivatag ásványokban gazdag, főleg rézben és foszfátban. A központi völgy, ahol Santiago de Chile is fekszik, viszonylag kicsi, itt tömörül a lakosság és a mezőgazdasági termelés. Ez a vidék Chile történelmi központja, az ország innen terjeszkedett a 19. század második felében és integrálta az északi és a déli vidékeket. Dél-Chile erdőkben és legelőkben gazdag, jellegzetes tájképi elemei a vulkánok és a tavak. A déli part fjordok, szigetek, tengerszorosok labirintusa, amelyek félszigeteket és szigeteket alakítottak ki. Az ország keleti határa az Andok. Az észak–déli irányú kiterjedést számítva Chile a leghosszabb ország a Földön.

1888 óta Chiléhez tartoznak Polinézia legkeletibb szigetei, a Húsvét-sziget és a Sala-y-Gómez-sziget. Része még Chilének a partok előtt 600 km-re fekvő Juan Fernandez-szigetek, benne Robinson Crusoe szigete, valamint chilei külső országrész a lakatlan Desventurados-szigetek és a Chilei antarktiszi terület, ahol tudományos kutatóállomás teljesít szolgálatot. A Húsvét-sziget manapság Chile tartománya. Sala y Gómez szigetcsoport kisebb szigetei, San Ambrosio és San Felix szintén Chiléhez tartoznak, de csak helyi halászok laknak ott szezonálisan. Ezek a szigetek azért nevezetesek, mert ezekre hivatkozva terjeszti ki Chile a területi vizeit messze a Csendes-óceánra.

Chile legmagasabb hegyei a következők:

• Nevado Ojos del Salado, 6880 m (Región de Atacama)
• Cerro Tupungato, 6800 m (Región Metropolitana)
• Volcán Llullaillaco, 6739 m (Región de Antofagasta)
• Volcán Parinacota, 6342 m (Región de Tarapacá)
• Volcán Licancábur, 5916 m (Región de Antofagasta)
• Descabezado Grande, 3830 m (Región del Maule)
• Torres del Paine, 2800 m (Región de Magallanes y de la Antártica Chilena)
• Volcán Villarrica, 2840 m (Región de la Araucanía)
• Osorno, 2652 m (Región de los Lagos)
• Volcán Cerro Hudson, 1905 m (Región de Aysén

Vízrajz

A folyók az Andokból folynak a Csendes-óceánba kelet–nyugati irányban, keresztül Chilén, tehát rövidek. A déli glaciális vidéken a fjordok mellett nagy tavak is kialakultak a legutóbbi jégkorszakban.

Chile folyói:

• Río Lauca, 160 km, (Región de Tarapacá)
• Río Lluta, 167 km, (Región de Tarapacá)
• Río Loa, 443 km, (Región de Antofagasta)
• Río Copiapó, 162 km, (Región de Atacama)
• Río Elqui, 170 km, (Región de Coquimbo)
• Río Choapa, 160 km, (Región de Coquimbo)
• Río Aconcagua, 142 km, (Región de Valparaíso)
• Río Maipo, 250 km, (Región Metropolitana/ Región de Valparaíso)
• Río Mapocho, 120 km, (Región Metropolitana)
• Río Cachapoal, 172 km, (Región O´Higgins)
• Río Maule, 240 km, (Región Maule)
• Río Biobío, 380 km, (Región del Biobío)
• Río Imperial, 52 km, (Región de la Araucanía)

Chile tavai:

Északon a Sós-tavak fekszenek, melyeknek legnagyobbika a Salar de Atacama (). Tőle még északibb irányban terül el a világ egyik legmagasabb fekvésű tava, a Lago Chungará (21,5 km²), -rel a tengerszint felett.

A nagyobb és tájképileg szebb tavak Temuco városától délkelet felé Puerto Montt irányában a következők:

• Lago Colico, 56 km², (Región de la Araucanía)
• Lago Caburga, 51 km², (Región de la Araucanía)
• Lago Villarrica, 176 km², (Región de la Araucanía)
• Lago Calafquén, 120 km², (Región de la Araucanía, Región de los Lagos)
• Lago Panguipulli, 116 km², (Región de los Lagos)
• Lago Riñihue, 77 km², (Región de los Lagos)
• Lago Ranco, 401 km², (Región de los Lagos)
• Lago Puyehue, 156 km², (Región de los Lagos)
• Lago Rupanco, 223 km², (Región de los Lagos)
• Llanquihue-tó, 860 km², (Región de los Lagos)

Délen terül el a legnagyobb chilei tó, a General Carrera-tó (, Aysén), ami keleten átnyúlik Argentínába is, ahol a Buenos Aires-tó nevet viseli.

Éghajlat

Az ország nagy észak–déli kiterjedéséből következően az időjárás és az éghajlat igen változatos, nehéz általánosságban beszélni róla.

• északon sivatagi az éghajlat,
• délkeleten tundrák és gleccserek vannak,
• déli részén óceáni az éghajlat,
• a középső, sűrűn lakott vidékeken mediterrán,
• a Chiléhez tartozó, de tőle közel -re fekvő Húsvét-sziget éghajlata nedves szubtrópusi.

Az ország legnagyobb részén négy évszak figyelhető meg: a nyár decembertől februárig, az ősz márciustól májusig, a tél júniustól augusztusig és a tavasz szeptembertől novemberig.

Környezetvédelem

Az országban jelenleg 32 nemzeti park van.

Történelem

A 15. század közepén a mai Chile északi és középső része az Inka Birodalom fennhatósága alá tartozott. Magellán volt az első európai, aki 1520-ban Chile területére lépett. A 16. század elején a spanyol konkvisztádorok, miután meghódították Perut, behatoltak az általuk Chilének nevezett területre, de a spanyol gyarmatosítók törekvéseit az indián őslakók ellenállása kísérte. A hódítók 1536 és 1541 között az ország nagy részét elfoglalták. Elszigeteltsége miatt Chile csak 1778-ra szerveződött önálló gyarmattá, addig a perui alkirály alárendelt területe volt. Letelepülőket csak a Központi-völgy vonzott, itt alapították meg a mai fővárost, Santiagót 1541-ben.

Spanyolországtól gyakorlatilag 1810-ben lett független, mert a Napóleon által megszállt Spanyolország nem tudta érvényesíteni hatalmát. De a királypártiak és a teljes függetlenség hívei közötti polgárháború csak 1817-ben dőlt el, a függetlenség hívei javára.

A 19. században a chilei társadalom szerkezete még sokat őrzött a gyarmati múltból. Oligarcha családok uralkodtak és mindig is jelentős volt a katolikus egyház befolyása. A köztársaság kiterjesztette területét dél felé az indiánok, észak felé meg Bolívia és Peru rovására az 1879–1883 között megvívott háborúval. Ez utóbbival fontos kikötők és bányák kerültek chilei kézbe, ami a századforduló körüli gazdasági virágzás alapja volt.

A 20. században különböző színezetű polgári és katonai kormányok váltották egymást. Erős baloldali - marxista és nem marxista - mozgalom működött, amelynek a kormánypolitikára is befolyása volt. Salvador Allende elnöksége alatt (1970–1973) marxisták kerültek kormányra, noha nem egyedül, hanem más erőkkel koalícióban. Sokféle marxista jellegű intézkedés mellett államosították a rézbányákat. A rézbányászat a chilei nemzetgazdaság fontos ága, és külföldi, főleg amerikai tőkével működött. Ezért különösen, de a kormány egész irányvonala miatt is az amerikai kormány a CIA-t felhasználva mindent elkövetett a chilei kormány ellehetetlenítésére. Végül 1973 közepén csaknem egyidejűleg léptek sztrájkba az orvosok, a tanárok, a diákok, a teherautó sofőrök, a rézbányászok és a kisvállalkozók. 1973. szeptember 11-én Allendét katonai puccs fosztotta meg hatalmától. A fegyveres erők bombázták az elnöki palotát (Moneda-palota), Allende meghalt az ostrom közben.

Augusto Pinochet tábornok jobboldali rendszere került hatalomra. Kezdeti időszakát kirívó kegyetlenség, gyilkosságok sora jellemezte. Mintegy harmincezren kényszerültek emigrációba. A rezsim szabadpiaci gazdaságpolitikát folytatott, sikeresen. Idő múlásával lassan gyengültek a szólás- és gyülekezési szabadság gátjai.

Az ország a demokratikus parlamentáris rendszerre 1988-ban tért vissza. Azóta kereszténydemokrata és szocialista elnökök váltották egymást, mindig koalíciós kormány élén.

Népesség

Általános adatok

• Városi lakosság aránya: 86%.
• Születéskor várható élettartam: férfiaknál 73 év, nőknél 80 év.
• Népességnövekedés: 1,05%.
• Írástudatlanság: 3,8%.

Etnikai megoszlás

A népességét négy csoportra osztják :

• őslakó araukán indiánok, akik főleg délen élnek
• spanyol–indián keveredésből származó meszticek
• a spanyolok leszármazottai
• az európai bevándorlók és leszármazottaik

A lakosság 95,4%-a európai eredetű fehér. A 4,6%-a pedig egyéb népcsoporthoz tartozik. Többségük a spanyol gyarmatosítók leszármazottja. Több európai országból is érkeztek bevándorlók, főleg olaszok. Ezenkívül németek vannak viszonylag jelentős számban, és magyar származásúak is élnek itt.

Nyelvi megoszlás

Az országban a hivatalos nyelv a spanyol, és ez a legfőbb beszélt nyelv is.

Vallási megoszlás

A lakosság 55%-a római katolikus, 9%-a protestáns, 24%-a névleges keresztény, 10%-a ősi vallások híve, 2%-a pedig egyéb vallású.

Közlekedés

Chilében a szállítás többnyire közúton történik. Az ország messzi déli része közúton nem kapcsolódik közvetlenül Chile központji régiójához, és a ott a vízi szállítás is fontos szerepet játszik. A vasutak történelmileg fontosak voltak Chilében, ám manapság viszonylag kis szerepet játszanak az ország közlekedési rendszerében. Az ország földrajza és a nagyvárosok közötti nagy távolságok miatt a légi közlekedés is fontos.

Közút

Közutak hossza:

A 2010-es években a buszok a távolsági személyszállítás fő eszközei…