Olaszország

Olaszország (hivatalosan Olasz Köztársaság; olaszul Italia, hivatalosan Repubblica Italiana) független ország Dél-Európában, amely magába foglalja a Pó folyó völgyét, az Appennini-félszigetet és a Földközi-tenger két legnagyobb szigetét, Szicíliát és Szardíniát illetve számos kisebb szigetet. Északnyugatról Franciaország, északról Svájc és Ausztria, északkeletről Szlovénia, keletről az Adriai-tenger, délről a Jón- és a Földközi-tenger, nyugatról pedig a Tirrén- és a Ligur-tenger határolja. Területén található két enklávé, San Marino és a Vatikán, de Olaszországnak exklávéja is van, méghozzá Svájcban Campione d’Italia néven.

Az olaszok saját országukat e neveken említik: lo Stivale (a Csizma), il Belpaese (a Szépország) vagy la Penisola (a Félsziget).

Olaszország számos jól ismert, befolyásos európai kultúra otthona volt, például az etruszkoké, a görögöké és a rómaiaké. Fővárosa, Róma, történelmi világváros mint az ókori Róma és a katolikus egyház bölcsője. Több mint 3000 éven keresztül az itt élő népek népvándorlásokat és inváziókat szenvedtek el, pl. az ókorban a kelták, a kora középkorban a germánok, frankok, majd a szaracénok és normannok által. '''Itália''' egyesítése (1870) előtt több hercegségből (pl. Firenze, Milánó, Pisa) és köztársaságból (pl. Velence, Genova, Amalfi), valamint a pápai államból állt, ezen városállamok részvételével háborúk pusztítottak. Az olasz monarchia és a világháborúk alatt az állam rengeteg konfliktuson esett át, mielőtt megalakult a mai Olasz Köztársaság.

Olaszország ma a magasan fejlett országok közé tartozik a világ 8. legnagyobb GDP-jével és a 28. legnagyobb emberi fejlettségi indexével. A G7 tagja, az Európai Unió és a NATO egyik alapítója.

Földrajz

Olaszország Dél-Európában, a Földközi-tenger középső medencéjébe nyúló, csizma alakú félszigeten, az Appennini-félszigeten fekszik, magába foglalva két nagy szigetet is, Szicíliát és Szardíniát, valamint sok kisebb szigetet a térségben. Az országot a Földközi-tenger különböző beltengerei és peremtengerei veszik körül, keletről az Adriai-tenger, nyugatról a Tirrén-tenger, délről a Jón-tenger és északnyugatról a Ligur-tenger. Az ország északi határvonalát az Alpok vonulatai adják. Északon határos Franciaországgal (), Svájccal (), Ausztriával () és Szlovéniával (). Olaszország területén enklávéként fekszik a Vatikán pápai állam és San Marino, ami a világ legrégibb köztársasága. Svájc Ticino kantonjában helyezkedik el Campione d’Italia olasz exklávé. Az ország teljes területe négyzetkilométer, amivel a Föld 72. legnagyobb állama, ebből szárazföld és víz. Olaszország domborzati szempontból öt nagytájra osztható, mégpedig az Alpokra (a Nyugat- és Kelet-Alpokból áll), a Pó-síkságra, az Appenninekre és a Szigetekre.

A Nyugat-Alpok láncai a francia határnál kezdődnek. Ennek legmagasabb csúcsai az olasz-francia és az olasz-svájci határ szélén sorakoznak, mint a Monte Bianco (franciául Mont Blanc,) 4807 m, a Cervino vagy Matterhorn, 4478 m és a Monte Rosa 4633 m magasságukkal. A hegyláncokon hágók biztosítják évszázadok óta az átkelést. A Kelet-Alpok legszebb vonulatai mészkő és dolomit alkotta hegyláncok. Mesés szépségű a Dolomitok lánca, amelynek legmagasabb pontja a Marmolada (3342 m). Az Alpok déli lábánál a jégkorszaki gleccserek végmorénái mögött gleccsertavak fekszenek, mint a Garda-tó, a Lago Maggiore, a Comói-tó vagy a Luganói-tó. A Pó-síkság harmad- és negyedidőszaki tengeri, tavi, folyóvízi feltöltéssel alakult ki. Délnyugati oldalán széles síkságok, medencék jöttek létre. Ez Olaszország legtermékenyebb, gondosan megművelt területe, egyúttal az ország éléstára is.

Az Appenninek a Nyugat-Alpok folytatásának tekinthető, Itálián kb. hosszan végighúzódó hegyvonulat. A hegység a Pó-folyó alföldjét délről szegélyezi, majd észak-déli irányban halad végig a félszigeten. Nyugatról és keletről dombságok kapcsolódnak hozzá, vagy közvetlenül a tenger határolja. Az Appenninek a legfiatalabb gyűrthegység Európában, a földtörténeti harmadidőszak végén, a negyedidőszak elején keletkezett, legmagasabb csúcsa az Abruzzókban magasodó Gran Sasso d’Italia (2914 m). Az Appenninek területén jelentős vulkanizmus zajlott a pleisztocén és holocén időszakában. A vulkánok egy része még ma is aktív, mint például a Vezúv, az Etna és a Stromboli. A Szigetek mint olaszországi nagytájegység, több szigetcsoportra osztható, ezek Szicília a Földközi-tenger legnagyobb szigete, valamint Olaszország közigazgatásilag legkiterjedtebb régiója, területe , ezt követi Szardínia, kiterjedését tekintve a Földközi-tenger második legnagyobb szigete, Olaszország, Spanyolország és Tunézia között, Korzika szigetétől délre fekszik. Ilyen szigetek még a Toszkán-szigetvilág, a Tirrén-, az Adriai-, a Ligur- és a Jón-tenger szigetei, valamint a tavi szigetek és a Velencei-lagúna szigetei, Murano, Burano, Torcello és Grado.

Vízrajza

Folyói

Olaszországban számos kis folyó található. Leghosszabb folyói a Pó () és az Adige (). A Pó Torinótól az Adriai-tengerig hajózható. Az itáliai folyók többsége sekély, a nyári hónapokban medrük teljesen kiszárad, ezért hajózásra vagy ipari célokra nem alkalmasak. Az Appennini-félsziget leghosszabb folyói az Arno () és a Tevere (az egykori Tiberis).

Tavai

Olaszország legnagyobb tavai az Alpok lábánál fekszenek, mint a Garda-tó (Lago di Garda), a Lago Maggiore és a Comói-tó (Lago di Como).

A tavak csoportosítása elhelyezkedésük szerint:

• Alpesi és előalpesi tavai: Lago d'Orta, Lago Maggiore, Lago di Endine, Comói-tó (Lago di Como), Luganói-tó (Lago di Lugano), Iseói-tó (Lago d'Iseo), Lago d'Idro, Garda-tó (Lago di Garda)
• Központi tavak: Trasimeno-tó (Lago Trasimeno), Bolsenai-tó (Lago di Bolsena), Lago di Vico, Lago di Bracciano, Lago Albano, Lago di Nemi, Lago di Massaciuccoli, Lago di Martignano
• A tengerpartokhoz közel fekvő tavak: Avernói-tó, Fusaro-tó, Lucrinói-tó, Miseno, Patria
• A Sila tavai: Ampollino, Arvo, Cecita (vagy Mucone)
• Lagúnák és partmenti tavak: Gradói-lagúna (Laguna di Grado), Maranói-lagúna (Laguna di Marano), Velencei-lagúna (Laguna di Venezia), Valli di Comacchio, Lesina-tó, Varano-tó, Mar Piccolo di Taranto, ''Mar Grande di Taranto'', Laguna di Sabaudia, Laguna di Orbetello, Stagno di Cagliari, Stagno di Marceddi, Stagno di Santa Giusta, Stagno di Cabras.

Geológia

Olaszország aktív vulkánjai:

• Az Etna: aktív vulkán Szícília keleti partján. Az -es területen fekvő hegy 3320 méteres magasságával Európa legnagyobb vulkánja. Az Etna két város, Messina és Catania közelében, a Simeto és az Alcantara folyók között fekszik a Riviera dei Ciclopinak nevezett vidéken. Magassága a kitörések során állandóan változik.
• A Vezúv: az európai kontinens egyetlen működő vulkánja Olaszország Campania régiójában, Nápolytól -rel keletre. Ismertségét elsősorban az i. sz. 79-es kitörésének köszönheti, amelynek eredményeként hamuja és lávája eltemette Pompeii, Herculaneum, Oplontis és Stabiae római településeket. Azóta számtalanszor kitört (utoljára 1944-ben). Napjaink egyik legveszélyesebb tűzhányójaként tartják számon, mivel közvetlen közelében több mint 3 millióan laknak.
• A Stromboli: a Lipari-szigetek legészakibb tagja, aktív tűzhányó.
• A Vulcano: a Lipari-szigetek legdélibb tagja, szunnyadó tűzhányó.

Földrengések

Európában Olaszország a vulkánkitörések és földrengések földje: a 20. században olasz földön mintegy 100 nagyobb erejű rengést regisztráltak.

A 20. és 21. század nagyobb olaszországi földrengései:

• 1908. december 28.: Messinai földrengés, Reggio Calabria és Messina térségében, a Mercalli-skálán X-es erősségű.
• 1915. január 13.: Avezzanói földrengés, a Mercalli-skálán XI-es erősségű.
• 1929. április 10.: Bolognai földrengés, a Mercalli-skálán VI-VII-es erősségű.
• 1932: Abruzzo
• 1968. január 14-15.: Belicei földrengés
• 1976. május 6.: Friuli földrengés, a Mercalli-skálán X-es erősségű, a Richter-skálán 6,4-es erősségű.
• 1980. november 23.: Irpiniai földrengés, a Mercalli-skálán IX-es erősségű, a Richter-skálán 7-es erősségű.
• 1990. december 13.: Santa Luciai földrengés, a Mercalli-skálán VIII-IX-es erősségű, a Richter-skálán 5,1-es erősségű.
• 1997. szeptember 26.: Umbria-Marchei földrengés, a két régióban, a Mercalli-skálán IX-X-es erősségű, a Richter-skálán 5,8-as erősségű.
• 2002. október 30. illetve november 2.: Molisei földrengés, San Giuliano de Puglia térségében, a Mercalli-skálán VIII-as erősségű, a Richter-skálán 5,8-as erősségű.
• 2009-es l’aquilai földrengés április 6-án, a Richter-skálán mért, 6,3-as erősségű, 309 halálos áldozat, 1178 sérült, hatalmas anyagi és művészettörténeti károk.
• 2012-es észak-olasz földrengések
• 2016-os közép-olaszországi földrengés

Éghajlata

• Igazi mediterrán éghajlatot csak a nyugati tengerparti sávban és délen találunk: a nyár igen meleg és száraz, a tél enyhe, a csapadék rendszertelen, hó csak ritkán hull.
• Az Alpok vidéke télen-nyáron alacsony hőmérsékletű, bőséges a csapadék.
• Az Appenninek belső, magasabb vidékeinek éghajlata jellemzően hegyvidéki, nagyon hideg a tél.
• A Pó-síkságon száraz kontinentális idő uralkodik, a tél hideg és ködös, a nyár fullasztóan meleg, a csapadék eloszlása egyenletes.
• Az Adria partján közepes csapadék, erős ÉK-i szél (bóra) jellemző.
• A Liguri- és Tirrén-tenger partján télen enyhe az éghajlat.

Élővilág, természetvédelem

Az Appennini-félsziget, Szicília és Szardínia természetes növénytakarója, a keménylombú erdő viszonylag kis területen maradt meg. Állományalkotó, örökzöld fája mészkövön a magyaltölgy, szilikátkőzeten a paratölgy. A tengerpartokon ligetes erdőket alkot az aleppóifenyő, illetve az esernyő alakú píneafenyő. A magasabb szinteken az örökzöld tölgyfajokat lombhullató molyhos tölgy, szelídgesztenye váltja fel. Az erdők aljnövényzetében sok az örökzöld, illatos, szúrós levelű cserje, pl. fás erika, örökzöld pisztácia, boróka él. A hegységekben a tölgyerdők felett mediterrán tűlevelű erdők nőnek. A folyóvölgyeket kísérő platánligetek jellegzetes cserjéje a leander. Az őshonos, 500–800 m-ig húzódó erdők helyét nagyrészt átvették a citrusfélék és az olajfaligetek, illetve a fakitermelés, legeltetés következtében mediterrán cserjése…